Raszták & Zsidók:

Raszták és zsidók.
Mi közük nekik egymáshoz?

Elso hallásra furcsának tunhet, hogy van nekik. A raszta alapvetoen az Afrikából a Karibi- szigetekre hurcolt rabszolgák leszármazottainak vallása (volt?), az 1930-as években alakult ki Jamaikában. A vallás a nyugati, fehér világgal szemben határozta meg önmagát, öntudatot akart adni a feketéknek; a fo cél eredetileg az oshazába, Afrikába való visszatérés volt. Ha ezt nézzük, nehezen értheto, hogyan is van közük egymáshoz. Pedig van, és erre meglehetosen egyszeru a magyarázat. A raszta egy keresztény gyökeru vallás – a keresztény hitre térített fekete rabszolga-leszármazottak voltak az alapítói és elso hívei. Ugyanis a kereszténység annyira mélyen beivódott akkorra már a jamaikai társadalomba, hogy a lázadás nem a kereszténység, a Biblia elvetésével, hanem annak újraértelmezésével volt lehetséges. Az újra-, „félre”-értelmezés még azok között a vallási csoportok között is jellemzo volt, ahol nem volt szó nyílt szembefordulásról; a rasztáknál ez lett explicitebb. Elutasítják tehát a fehér világot, mégis, referenciapontjaik szinte kivétel nélkül biblikus eredetuek, noha nem feltétlenül a kanonikus zsidó-keresztény értelmezés(ek)nek megfeleloen használják azokat.

Nézzük meg csak a legszembeszökobbeket ezek közül a „félre”-értelmezések közül:
Itt van például a két ellenpólus, az ördögi hely, Babilon és az ígéret földje, Sion/Cion. Nem lehet persze azt mondani, hogy Babilonnak ne lenne metaforikus értelme és használata zsidó-keresztény kontextusban is, a rasztáknál azonban ez különösen széles értelmezést nyer, és teljesen köznapi leírása lesz a gonosz, fehér világnak. Cionnál egy egészen konkrét átértelmezés történt. A szó, ami eredetileg egy hegyet, majd az ott épült templomot jelölte, Jeruzsálem városának, illetve az ígéret földjének szinonimájává vált. A rasztáknál is az ígéret földjét jelöli Cion, de ez a föld sokszáz kilométerre van az eredeti ponttól, mégpedig Etiópiában. Újabb jelentéscsúszásokat követoen pedig végül Cion az oshazát, általánosságban Afrikát jelenti.

De hogy jön ide Etiópia? Ez a szál arra az Etiópiában élo legendára épít, miszerint az ott élo keresztények Salamonig vezethetik vissza a vérvonalat, mivel Sába királynoje és Salamon szerelmi kalandba keveredtek és aztán ebbol lett az etióp uralkodó dinasztia (a Sába királyság persze valószínuleg nem Etiópában volt, hanem Jemenben, mondják manapság történészek, de ez igazából nem érdekes). A „hogy jön ide Etiópia” kérdést a raszták felol is fel kell tenni. Miért pont az az oshaza? Hiszen azt lehet tudni, hogy a Jamaikában élo raszták oseinek az égvilágon semmi köze nem volt Etiópiához, ok Nyugat-Afrikából lettek elhurcolva. Még egy szálat be kell vonnunk, hogy érthetové váljon ez a kapocs: Marcus Garvey, a fekete próféta, aki a „vissza Afrikába” gondolat megteremtoje volt, és a rasztafári mozgalom egyik legkedveltebb hivatkozási pontja lett, tett egy jóslatot egy fekete afrikai királyról, aki nem más lesz, mint a Megváltó. 1930-ban történetesen megkoronázták Ras Tafarit, aki Haile Selassie néven etióp uralkodó lett. A raszták a fekete messiásként üdvözölték ot. A salamoni származás, Garvey próféciája, valamint az a tény, hogy akkoriban Haile Selassie volt az uralkodója az egyetlen független országnak a gyarmatosított Afrikában, együtt már szilárd alapját adták a hitnek, miszerint Haile Selassie Isten földi megtestesülése, a Megváltó. Ezeken túl a raszták Selassie mint Messiás eljövetelének megjövendeléseként említik a Zsoltárok könyvének 87-es fejezetébol a 4-6 passzusokat.

A raszták hite szerint a feketék is onnan, Etiópiából származnak, és, bár elszakították oket az igazi hazájuktól, ok a 12 izráeli törzs leszármazottjai. Ezzel az afrikaiság és a keresztény eredet egyaránt megvan.

A raszták talán legjellegzetesebb külso jegyüket, a dreadlocks-t, a „raszta” hajat is az Ótestamentumra vezetik vissza. A Tóra harmadik könyvében olvasható ugyanis egy, a „szorvágással” kapcsolatos utalás, amelyet a zsidók csak a barkó vagy pajesz tekintetében értelmeznek komoly eloírásként (ezt majd azért árnyalja az Aharé mot és a Kedosim hetiszakaszokkal kapcsolatos írásunk a hetven arc rovatban – a szerk); ez az, ami a raszták interpretációjában sokkal szigorúbb megszorítás, és a sajátos hajviseletük így vallási töltetet kap. Az olló, a borotva a raszták szemében babilon-i eszközök – a zsidók szerint csak a borotvát kell elkerülni, az olló még belefér.

A haj mellett a raszták másik fo sajátosságának tartják a fuszívást: természetesen itt sem hiányoznak a bibliai hivatkozási pontok. A Teremtés könyvében, a Példabeszédek könyvében és a Zsoltárok könyvének 104-es fejezetében egyaránt vannak erre történo utalások; „A mezo füvét kell enned” Teremtés Könyve 3.18 – errol például aligha gondolták korábban, hogy a fuszívásra való felszólításként fogja valaki értelmezni.

A furcsa egyébként az, hogy az afrikai eredettel és bibliai passzusokkal aládúcolt hajzat illetve szívás valószínusíthetoen egyaránt Indiából származik, a Karib-tengeri szigetekre kivándorló hinduk ismertették meg az ottaniakkal ezeket a dolgokat.

A közvetlenül a héber Bibliából vett szövegrészeken túl van egy általánosabb szintje is annak, ahogy a raszták kapcsolódnak a zsidósághoz. Ez egy általános párhuzam a két nép, a feketék és a zsidók történelme között: mindketten számuzetésben, kitaszítottként éltek; a zsidókat ugye Mózes kivezette Egyiptomból és elvitte oket a Kánaánba. A feketék számára a Kánaán Afrika, és ok várják a visszatérést (repatriation). Ezt a toposzt természetesen a jamaikai zeneipar nagy kedvvel használta és használja, csakhogy egy viszonylag korai, Jamaikán kívül is nagyon sikeres és sokat hallgatott Desmond Dekker dalt, az Israelites-t említsem. De ez még nem a raszta tematikájú reggae. Ugyanis ez a párhuzam nem csak a rasztafárik között volt sokat idézett, hanem általában a keresztény vagy keresztény gyökeru vallásokat gyakorló feketék között.

A reggae és a raszta 70-es években lettek szinte szinonimáivá egymásnak: a roots felbukkanása és elsöpro sikere ugyanis a rasztafári vallást a reggae-n keresztül tett ismertté szerte a világban. Korábban is rengeteg vallási tematikájú dal jött Jamaikából, de a roots reggae-ben ez szinte kötelezo elem lett. Az, hogy épp a rasztafári volt ez a vallás, annak jelentos részben zenei gyökerei is vannak, ugyanis a reggae, ahogy a 70-es években kialakult, sokat kölcsönzött a raszta zenei hagyományokból, elsosorban a raszta dobolásból. Az épp kifulladóban lévo zeneiparnak pedig jót tett az a hitelesség, ami a kívülálló, a hatalmat visszautasító rasztafári szellemiség adott. A rasztafári mozgalom amúgy is lendületbe jött a 70-es évekre; Haile Selassie '66-os látogatása Jamaikára nagy lelkesedéssel töltötte el a rasztafári közösséget, és rengetegen megtértek akkoriban. A nagyszeru '80-as években aztán visszatért a rudeboy-világ a jamaikai zenében, gengsztertémák uralták a szcénát, aranylánc, szex, keménykedés, stb. Az utóbbi pár évben aztán sokan újra visszanyúltak a raszta „múlthoz”, és manapság már a legprofánabb dancehall-eloadó is szinte kötelezonek érzi, hogy beleszoje szövegébe a „Babilon” vagy a „Haile Selassie” kifejezéseket.

És most lássunk egy embert, aki abszolút természetességgel vegyíti össze az eddig tárgyalt kulturális tartalmakat; Matisyahu-ról van szó.

Matisyahu – a haszid zsidó reggae-rapper, ugyanis a toastolás különbözo történeti manifesztációit, a kántálást, a rappelést és a reggae-rappelést olvasztja össze. A toastolás-tól a dancehall reggae-ig tartó vonal kultúrtörténeti feldolgozása gyönyöru példáját adja annak, hogy „nyúlódnak le” oda-vissza különbözo kulturális kifejezésformák. Esetünkben eloször a rasztafárik a toastolást zsidó-keresztény testvéreiktol kölcsönözték (legalábbis részben – az afrikai hatás a másik), aztán a NY-i fekete közösségek importálták Jamaikából, csináltak belole hiphopot, késobb visszaszivárgott a dancehall reggae-be, és onnan a 90-es évek, de különösen a 2000-es évek óta elkezdte világhódító útját és megtermékenyített sok-sok eloadót, mint például ezt a haszid zsidó fiatalembert is. Ami különösen izgalmas ebben az figurában, az az, hogy o egyszemélyben megtestesíti mindegyik stációt.